Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Fizika TZ by Mind Map: Fizika TZ

1. Szilárd testek nyomása

1.1. Mit nevezünk nyomásnak?

1.1.1. A nyomóerő és a nyomott felület hányadosát.

1.1.2. Jele: p.

1.1.3. Mértékegysége: N/m2.

1.2. Milyen kísérlettel igazolhatjuk a szilárd testek nyomását?

1.2.1. 1. Egy tesetet nagyobb felületével helyezünk a homokba → kis benyomódás keletkezik.

1.2.2. 2. Ugyanezt a tesetet kisebb felületével helyezünk a homokba → nagy benyomódás keletkezik.

1.3. Mitől függ a szilárd testek nyomása?

1.3.1. A nyomóerő nagyságától és a nyomott felület nagyságától.

1.3.2. p = F/A

1.4. Hogyan növelhetjük a szilárd testek nyomását?

1.4.1. 1. Csökkentem a nyomott felület nagyságát.

1.4.2. 2. Növelem a felületre ható nyomóerőt.

1.5. Számítás!

2. Felajtóerő

2.1. Mi archimédész tervénye?

2.1.1. Minden, folyadékba mártott test a súlyából annyit veszít, amennyi az általa kiszorított folyadék súlya.

2.2. Ismertesd az úszás, a lebegés és a merülés állapotát!

2.2.1. Úszás: Fg < Ff

2.2.2. Lebegés: Fg = Ff

2.2.3. Merülés: Fg > Ff

2.3. Miért úszik a vasból készült hajó a vízen?

2.3.1. Mert a hajó és az általa bezárt levegő együttes sűrűsége (a jármű átlagsűrűsége) kisebb, mint a vízé. Így a hajó súlyereje kisebb, mint a víz felhajtóereje.

3. Légnyomás

3.1. Mitől függ a légnyomás?

3.1.1. • a levegő súlyától • a tengerszint feletti magasságtól • a levegő páratartalmától

3.2. Magyarázd el a Toricelli-kísérletet!

3.2.1. Toricelli egy 1 m hosszú, egyik végén zárt üvegcsövet teletöltött higannyal, azután a cső nyitott végét befogva, nyílásával lefelé egy edény higanyba állította. A csőből a higany egy része az edénybe ömlött, de 760 mm magas higanyoszlop benne maradt. Ez mutatja a levegő nyomását.

4. Hidrosztatikai nyomás

4.1. Mit nevezünk hidrosztatikai nyomásnak?

4.1.1. A folyadékok súlyából származó nyomást.

4.2. Mitől függ a hidrosztatikai nyomás?

4.2.1. • a folyadék sűrűségétől • a folyadékoszlop magasságától • a gravitációtól

4.3. Milyen kísérlettel magyarázhatjuk meg a hidrosztatikai nyomást?

4.3.1. Üvegcső egyik végét lezárjuk gumihártyával. A csőbe egyre több vizet töltünk. Megfigyelhető, hogy a vízoszlop magasságának növelésével a gumihártya megnyúlása egyre nagyobb.

5. Közlekedőedények, hajszálcsövesség

5.1. Mi a közkedőedények elve?

5.1.1. Azokat a felül nyitott edényeket, amelyeknek „szárai" úgy vannak alul összekötve, hogy egyikből a másikba a folyadék szabadon áramolhat, közlekedő- edényeknek nevezzük. A legegyszerűbb közlekedőedény az U alakú cső.

5.1.2. Tartós nyugalom esetén a szárakban a folyadékoszlop magassága egyenlő.

5.2. Mit nevezünk hajszálcsövességnek?

5.2.1. A kis belső átmérőjű csöveket.

5.2.2. Ha egy közlekedőedény ágai között hajszálcsövek is vannak, akkor a hajszálcsövekben a folyadékoszlop magassága nagyobb lesz.